Egy sűrített levegő rendszer nem csak levegőt oszt el. Levegőt és vizet oszt el – sok vizet –, és a víz láthatatlan, amíg az nem válik láthatóvá.
Vegyünk egy közzétett, kidolgozott példát: egy 45 kW-os forgódugattyús kompresszor, amely 7 m³/perc levegőt szállít 7 bar nyomáson, és környezeti levegőt szív be 20 °C-os hőmérsékleten és 50 % relatív páratartalom mellett. Ez a beszívott levegő napi 85 680 gramm vízgőzt tartalmaz. Miután az utóhűtő 40 °C-ra hűti le a levegőt, körülbelül 21 liter folyadékként kicsapódó víz keletkezik. A kompresszorból kilépő sűrített levegő azonban továbbra is 100 %-os relatív páratartalmú – telített. Amikor a vezetékekben haladva a környezeti hőmérsékletre hűl, további 42,9 liter naponta csapódik ki folyadékként a rendszer belsejében.
Ez tehát napi 43 liter víz, amely a szerszámokba, szelepekbe, hengerekbe és végtermékekbe jut. Egy kondenzátumfogó nem tudja megakadályozni – a fogó csak folyadékvizet távolít el, nem vízgőzt. Csak egy szárító távolít el gőzt. Ez az egész érv a hűtéses levegőszárítók mellett.
Mit is csinál valójában egy hűtéses levegőszárító
Egy hűtött szárító egyszerű fizikai elven működik: lehűtjük a levegőt a harmatpontja alá, és így a vízgőz lecsapódik.
A sűrített levegő egy hőcserélőn keresztül lép be, és egy hűtőközeg-kör segítségével 3–7 °C körülre hűl le. Ezen hőmérsékleten a levegő nagyon kevés nedvességet képes megkötni – 4 °C-on a telítettség kb. 6,25 g/m³, szemben a 40 °C-on mért 51 g/m³-rel. A felesleges nedvesség lecsapódik, leválasztódik, és egy lefolyón keresztül távozik. A levegőt ezután újra felmelegítik a kilépés előtt, általában kb. 30 °C-ra, amivel a relatív páratartalom kb. 21%-ra csökken, és megakadályozza a lecsapódást a szivattyú utáni csővezetékben.
Ugyanebben a számított példában a hűtött szárító rendszerbe történő beépítése eltávolította a szárítóban naponta 56 liter vizet – a hűtő utáni szakaszon már eltávolított 21 literrel együtt. Az eltávolított víz összmennyisége: naponta kb. 77 liter egy közepes méretű kompresszorból.
A kulcsfontosságú tulajdonság, amelyre emlékezni kell: amíg a sűrített levegő hőmérséklete a szárító harmatpontja felett marad, további kondenzátum nem keletkezik. Ezt jelenti gyakorlatban a „száraz levegő” kifejezés – nem azt, hogy egyáltalán nincs benne víz, hanem azt, hogy a levegő már nem tud lecsapódni a gyár belső területein.
Miért fontos ez több gyárnál, mint ahogy azt legtöbben gondolnák
1. A korrózió belülről indul. A vízgyűjtőkben, elosztóvezetékekben és leágazásokban összegyűlő víz korróziót okoz a acél csővezetékekben és tartályokban. A korróziós termékek ezután részecskeszennyező anyagként jutnak tovább a rendszerben, így egy nedvességprobléma csendesen szűrési problémává is válik.
2. Megfagyott és megszorult neumás vezérlők. Olyan helyeken, ahol a vezetékek kültéri környezeten, hűtött terekben vagy fűtetlen épületekben futnak, a maradék nedvesség megfagy a szelepeknél és a műszerekhez szükséges levegővezetékekben. A hibák általában szabálytalan működésű működtetőként és ragadós szelepként jelentkeznek – ritkán nyilvánvaló „víz”-hibaként.
3. Termék- és folyamat-szennyezés. Élelmiszeripari, gyógyszeripari, elektronikai és csomagolási alkalmazásokban a nedvesség és az általa támogatott mikrobiális növekedés nem karbantartási, hanem minőségi és megfelelőségi kérdés. Ezért ezek az iparágak nem a „elég száraznak tűnik” kritérium alapján, hanem meghatározott levegőtisztasági osztályok szerint működnek.
4. Gyorsult kopás a szerszámokban és hengerekben. A hengerek és szelepek belső rozsdásodása csökkenti a szolgáltatási élettartamot, és a festékszórásnál fellépő felületi hibák gyakran a levegőellátásra, nem pedig a bevonatra vezethetők vissza.
5. Ismétlődő karbantartási feladatok. A használati ponton keletkező kondenzvíz ismétlődő szűrőcseréket, eldugult lefolyókat és magyarázatlan minőségi hibákat eredményez, amelyek karbantartási órákat emésztnek fel anélkül, hogy a probléma forrásánál megoldódna.
Hűtéses szárító helye az ISO 8573-1-ben
A sűrített levegő minőségét nemzetközileg az ISO 8573-1:2010 szabvány határozza meg, amely három szennyezőanyagot – részecskéket, vizet és olajat – egy háromrészes kóddal osztályoz: [Particles : Water : Oil]a vízosztályt nyomás alatti harmatpontként adják meg.
A hűtéses szárító a 4–5. osztály munkalovai. Egy egység, amely 3 °C-os nyomás alatti harmatpontot biztosít, megfelel a 4. osztálynak; 4 °C-on működve a 5. osztályba tartozik. A szakmai szabványok általános ipari alkalmazásokra vonatkozó irányelvei szerint a legtöbb hűtéses szárító gyakorlati célpontja 3–10 °C közötti nyomás alatti harmatpont, és sok gyártó a névleges feltételek mellett 34–40 °F (kb. 1–4 °C) értéket ad meg.
Két következmény adódik ebből. Ha folyamatának 2. osztály vagy annál jobb minőségű levegőre van szüksége ( ≤ −40 °C) , akkor egy hűtéses szárító önmagában nem elegendő – itt már szárítószeres szárítóra van szükség. Ne vásároljon alacsonyabb harmatpontot, mint amire az alkalmazása szükséges: a tisztaság energiát költsön, amit minden üzemórában fizetni kell. Közzétett alkalmazási példák közé tartozik az élelmiszer- és italipar, valamint a gyógyszeripar 1:2:1-nál, a textilgépek 4:4:3-nál és az általános pneumatikus szerszámok 3:4:4.
-nál
A szabály: hűtött levegőszárítók védik a berendezéseket és a termékminőséget a kondenzációtól a normál üzemkörülmények között; szárítószerek biztosítják a szárazságot hideg környezetben vagy olyan tisztasági osztályban, ahol a kondenzáció nem megengedett.
Hűtött levegőszárító adatlapon való olvasás
A harmatpont csak egy sor az adatlapon. A többi meghatározza, hogy a szárító ténylegesen teljesíti-e a feladatát az Ön üzemében.
- Megadott bemeneti feltételek. A kapacitás egy meghatározott bemenő levegő hőmérséklet, környezeti hőmérséklet és nyomás mellett van megadva – általában kb. 35–40 °C bemenő hőmérsékletnél. Egy 25 °C környezeti hőmérsékletre méretezett szárító túl kicsi lesz egy meleg kompresszorcsarnokban.
- Környezeti hőmérséklet határa. A Hiross hűtéses szárítók gyártói adatai 40 °C maximális környezeti hőmérsékletet, 0,4–1,0 MPa munkanyomástartományt és ≤0,02 MPa nyomásesést tüntetnek fel. Erősítsd meg ezeket az értékeket a tényleges nyári körülményeid alapján, ne az éves átlagod alapján.
- Nyomás alatti harmatpont, nem légköri. A szárító teljesítményét nyomás alatti harmatpontként adják meg. A légköri harmatpont más érték – ez egy jól ismert forrása a műszaki leírások félreértéseinek.
- Nyomásveszteség. A szárítón áthaladó nyomásesés olyan energiaköltség, amelyet véglegesen fizetsz. Az alacsony nyomásveszteségű modellek éppen azért léteznek, mert ez a költség minden üzemórában ismétlődik.
- Javító tényezők. A szárító kapacitását korrigálni kell a bemenő hőmérséklet, a környezeti hőmérséklet és a munkanyomás figyelembevételével. Egy csupán névleges m³/perc alapján kiválasztott szárító véletlenszerűen választott szárító.
- Hűtési mód. Lég-hűtéses egységek a legtöbb gyárnál megfelelők; víz-hűtéses modellek magas környezeti hőmérséklet vagy nagy teljesítmény esetén ajánlottak.
- Állandó vs változó frekvenciás működés. A változó frekvenciás szárítás a terhelés változását követi, nem pedig be- és kikapcsolással működik – érdemes alkalmazni ott, ahol a levegőigény a műszak során ingadozik.
Három elkerülendő méretezési hiba
A kompresszor névleges teljesítménye alapján történő méretezés. A tényleges szabad levegő-beszállítás (FAD) és a tényleges helyszíni bemeneti hőmérséklet alapján kell méretezni, majd biztonsági tartalékot kell hozzáadni – a kompresszorok és a szárítók megadott teljesítménye eltérő referenciafeltételeken alapul.
A nyár figyelmen kívül hagyása. A szárító teljesítménye csökken a környezeti hőmérséklet emelkedésével – éppen akkor, amikor a nedvességterhelés a legnagyobb. Egy júliusban határértéken üzemelő szárító az egész évben alulméretezett.
A szárító kezelése mint teljes megoldás. A szárító eltávolítja a gőzt; továbbra is a karbantartott lefolyókra és elválasztókra, valamint a szennyeződések és az olaj szűrésére van szükség. A szűrőket általában 12 havonta vagy kb. 4000–8000 üzemóra után cserélik.
Egy további emlékeztető a fenti példából: a kondenzátum a vezeték leghidegebb pontján keletkezik. Ha egy csőszakasz hűvösebb, mint a szárító harmatpontja – például egy kültéri vezeték, egy hűtött raktár vagy egy nem fűtött kiegészítő szakasz – akkor ott kondenzáció lép fel, függetlenül attól, hogy milyen jól működik a szárító a kimenetén.
GYIK
Szükségem van-e szárítóra, ha már rendelkezem kondenzátumfogókkal és lefolyókkal? Igen. A fogók és lefolyók kizárólag folyékony vizet távolítanak el; a vízgőz pedig közvetlenül áthalad rajtuk, és a vezeték további részein kondenzálódik.
Milyen harmatpontot ér el egy hűtéses szárító? Általában 3–10 °C nyomásharmatpont, ahol a legtöbb gyártó a névleges feltételek mellett kb. 1–4 °C-ot ad meg. Ez az ISO 8573-1 vízosztályozás 4–5. osztályának felel meg.
Lehet-e egy hűtéses szárítót deszikkáns szárítóval helyettesíteni? Nem. Ha az igény ISO 2-es osztályú ( ≤ −40 °C) vagy a vonal fagyponton vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten üzemel, akkor szárítószeres szárítóra van szükség. A hűtéses szárítók általános ipari alkalmazásokra alkalmasak.
Megoldja-e a szárító a nedvességgel kapcsolatos problémákat a felhasználási ponton? A szárító a probléma forrását oldja meg. A tartós, felhasználási ponton jelentkező nedvesség általában egy meghibásodott lefolyóra vagy arra utal, hogy a levegő a szárító harmatpontja alá hűl valahol a csővezetékben.
Mennyi vízről is beszélünk tulajdonképpen? A közzétett 45 kW / 7 m³/perc példában, 20 °C-os hőmérsékleten és 50 % relatív páratartalomnál: kb. 21 liter víz naponta az utóhűtőnél, 43 liter naponta a csővezetékben, és 56 liter naponta a szárító által eltávolítva – összesen kb. 77 liter naponta. Magasabb környezeti hőmérséklet és páratartalom esetén még több.
A lényeg
A hűtött levegőszárító nem egy kiegészítő eszköz – hanem az a komponens, amely a nedves, telített sűrített levegőt használható segédenergiává alakítja. Enélkül a víz, amelyet a kompresszorod fizikai szükségszerűségből termel, a csővezetékedbe, a szerszámaidba és a termékedbe jut. Mérd fel a szárítót a tényleges helyszíni körülmények alapján, igazítsd a harmatpontot az ISO 8573-1 célértékhez, és karbantartsd a lefolyókat és szűrőket.
[CTA helytartó – céged/terméked linkje ide kerül] A hűtött szárító kiválasztása a tényleges bemeneti körülményekkel kezdődik. Termékválasztékunk tartalmaz léghűtéses és vízhűtéses egységeket, rögzített és változó frekvenciás modelleket, valamint alacsony nyomásveszteségű kialakításokat olyan üzemek számára, ahol a nyomásesés állandó költséget jelent. Küldd el nekünk a kompresszorad adatait, a környezeti körülményeket és a levegőtisztasági célt, és mi méretre szabjuk a szárítót hozzájuk.
Források
- Víz a sűrített levegőben – számítások – Légkompresszor útmutató (45 kW / 7 m³/perc példa részletes bemutatásával)
- A levegőminőségi szabványok (ISO 8573-1) – Pneumatech
- Az ISO osztályok megértése a sűrített levegő minőségének értékeléséhez – Atlas Copco
- A levegőszárító harmatpont-beállításai forró időjárásban — ABAC
- A nyomás alatti harmatpont magyarázata — aircompressors.com
- Hűtéses és szárítós levegőszárító összehasonlítása — Compressed Air Ohio
- Problémák a sűrített levegő kondenzációjával — Atlas Copco
- Hűtéses levegőszárító — HIROSS termékválaszték