A sűrített levegő nem olcsó segédanyag. Az ipari szektorban a rendszerek kb. 10%-át teszik ki az ipari áramfelhasználás teljes mennyiségéből, ezért költségvetési időszakban minden láncszemet alaposan megvizsgálnak – a szárítót is.
A legtöbb gyártóüzem számára a hűtéses levegőszárító gazdasági indoklása nem a harmatpont-elmélettel kapcsolatos vita. Hanem négy olyan tényezővel kapcsolatos, amelyek alapján az üzemvezetőt értékelik: az egységenkénti energia költsége, az üzemszünet nélküli működés ideje, a minőségi kifogások száma és a karbantartási órák száma. Íme, hogy mit jelent valójában egy hűtéses szárító mindegyik területen.
Előny 1: Az energia költsége arányos marad a termeléssel
Egy teljesen terhelt hűtéses levegőszárító a rendszer egyik legolcsóbb kezelési lépése. A szárítóra vonatkozó, nyilvánosan elérhető adatok szerint az energiafogyasztása 0,6–0,8 kW / 100 scfm , vagy kb. a teljes sűrített levegő-rendszer teljesítményének 3–4%-a .
A csapda a részterhelésnél jelentkezik – ami a legtöbb berendezés normál üzemállapota. Egy nem ciklikus szárító, amely meleggáz-bypass rendszerrel működik, közel teljes terhelésen fogyasztja az energiát, függetlenül attól, mennyi levegő áramlik át rajta. Mérési adatok szerint a fajlagos teljesítmény a teljes terhelésnél 0,7 kW/100 scfm-ről akár 5,36 kW/100 scfm-re is emelkedik 10%-os terhelésnél . Egy publikált példában egy nem ciklikus szárító 22,5%-os névleges átfolyam mellett kb. 81%-nyi teljes terheléses teljesítményt fogyasztott – 4,94 kW-t, azaz a kompresszor teljesítményfelvételének 11%-át. Egy ciklikus, változófordulatszámú vagy digitális scroll szárítóra való áttérés ezt visszavitte a kompresszor teljesítményfelvételének 2–4%-ára .
Egy kétműszakos üzemben, hétvégi leállással működő gyár esetében ez a különbség a szárítóban szabályozható költségek közül a legnagyobb.
Három további hatás is érdemes megjegyezni:
- Bemeneti hőmérséklet. A szárító bemeneti hőmérsékletének 100 °F-ról 80 °F-ra való csökkentése kb. 38%-kal csökkenti a hőterhelést, és a szárító energiafogyasztása arányosan csökken.
- Nyomásesés. A kompresszorok kb. 1%-kal több teljesítményt fogyasztanak minden további 2 psig nyomásnövekedésért – így egy 2,1 psid nyomáskülönbségű szárító (ahelyett, hogy 4,8 psid lenne) a kompresszor energiáját kb. 1,3%-kal csökkenti teljes átfolyási sebességnél. Az alacsony nyomásveszteségű kialakítások folyamatosan megtérülnek.
- Terhelés-illesztés. A terheléshez igazodó vagy lecsökkentett üzemmódban működő szárítók csak a felső tartomány felénél érik el megtakarítási hatásukat; kb. 50%-os terhelés alatt a változó fordulatszámú (VSD) kialakítások a meleggáz-közvetítéses üzemmódra váltanak. A méretezés és a vezérlési stratégia dönti el, hogy a megtakarítás valós-e.
Előny 2: Nem vonnak el levegőt a termelésből
A hőmentes szilárdanyag-szárítók újregenerálódnak úgy, hogy száraz, összenyomott levegőt kényszerítenek a telített szilárdanyag-rétegen keresztül, majd a levegőt a légkörbe engedik. Ez a purgálás elvonja a szárító névleges kapacitásának 15–20%-át – olyan levegőt, amelyet a kompresszorok valódi elektromos energiával állítottak elő, majd kidobtak.
Rosszabb a helyzet kis terhelésnél, mert a fújatási (purge) áramlás a szárító névleges teljesítménye szerint van rögzítve, nem az aktuális igény szerint. Egy publikált példában egy 500 cfm-es szárító egy olyan rendszeren, amely átlagosan 150 cfm-et használ, 75–100 cfm-t fogyasztott fújatásra – azaz a futó kompresszor által előállított levegő 50–66%-át, amelynek költsége elérte az éves 19 000 dollárt csupán a fújatás miatt 10 cent/kWh ár mellett.
A hűtéses szárítónak nincs regenerációs ciklusa és nincs fújatási vesztesége. Saját villamosfogyasztása kicsi: publikált összehasonlítások szerint a szárítós egységek fogyasztása kb. 2–3 kW/100 cfm névleges teljesítményenként, míg a hűtéses szárítóké kb. 0,8 kW/100 cfm – azaz majdnem négyszer annyi energia ugyanazon névleges kapacitás esetén. Az ipari irányelvek egyértelműek a következtetés tekintetében: a sűrített levegős rendszerek több mint 90%-ánál a hűtéses szárítók gazdaságosabbak és teljesen megfelelő választás.
Előny 3: Megbízhatóság, üzemidő és hosszabb szerszámélettartam
A víz a sűrített levegőben nem marad ott, ahol keletkezik. A csővezetékekben, a tárolókban és a leágazásokban kondenzálódik, belülről korróziót okoz a acélanyagban, és a rozsdát, az olajat és a csőszennyeződéseket a szerszámokba és a gyártóberendezésekbe szállítja tovább.
A gyártósori következmények ismertek: hengerek és szelepek belső rozsdásodása, szabálytalan működésű működtetők, szerszámok idő előtti meghibásodása olyan ütemezés szerint, amit senki sem tud megmagyarázni, valamint szelepek vagy műszerek levegője kiesik a szolgálatból ott, ahol a víz fagyásra képes a kitért vezetékekben.
Mivel egy hűtéses szárító a nyomásponti harmatpontot a bevált 39–45 °F (3–7 °C) tartományban tartja, a szárított levegő a normál üzemfeltételek mellett a kondenzáció küszöbértéke felett marad. Ez teszi lehetővé, hogy az „levegőellátás” nem egy időszakos megbízhatósági kockázatból stabil segédenergia legyen.
Előny 4: Állandó termékminőség és kevesebb selejt
A nedvesség a karbantartási naplókban megjelenő időpontnál jóval korábban észrevehető a kimeneti minőségben – például a festési felület hibái, a csomagolás szennyeződése, nedves foltok az élelmiszer-feldolgozásban, illetve bármely olyan folyamatban fellépő hibák, ahol a levegő közvetlenül érintkezik a termékkel. Az élelmiszer-, ital- és gyógyszeripari gyártóüzemek éppen ezért meghatározott ISO 8573-1 tisztasági osztályoknak megfelelően működnek, és a vízosztályt a szárító határozza meg.
Egy hűtéses szárító elérhető az ISO 8573-1 szabvány szerinti 4–5-ös vízosztályt, amely általános ipari gyártást, fémmegmunkálást, csomagolást, textíliumgyártást és nehezített szerszámokat foglal magában. Ha a folyamatspecifikációja 2-es vagy annál jobb osztályt ír elő, akkor a hűtéses szárítás nem megoldás – de a legtöbb gyártási művelet esetében elegendő és a leggazdaságosabb megoldás.
Előny 5: Kisebb karbantartási terhelés – és alacsonyabb telepítési költség
A szárítószerek alacsony harmatpontját alkatrészek árán érik el: szárítószer-közeg, kapcsoló szelepek, fűtőelemek vagy légpumpák, valamint a hozzájuk tartozó karbantartási munka – ezért drágábbak a beszerzési és üzemeltetési költségeik a hűtéses szárítókénál. A hűtéses egységek fizikailag egyszerűbbek: egy zárt hűtőkörforgalom, egy hőcserélő és egy lefolyó, nincs hűtővízellátásuk, regenerációs berendezésük vagy szakértő beüzemelésük.
A megmaradó karbantartás előrejelezhető:
- Szűrők és leválasztók cseréje minden 12 hónapban, vagy kb. 4000–8000 üzemóra után , szennyezett környezetben gyakrabban.
- A kondenzvíz-lefolyók ellenőrzése és tisztítása rendszeres körbejáráskor.
- A szárító nyomáskülönbségének figyelése korai jelzésként a lerakódásról.
Ahol a kereslet nagyon változó műszakonként, két fokozatosan kapcsolódó közepes teljesítményű egység gyakran jobb választás, mint egy nagy teljesítményű szárító – és részleges biztonsági tartalékot is nyújt karbantartás idején. Ahol a kereslet állandó, a nem ciklikus egység a legegyszerűbb és legolcsóbb tulajdonosnak.
Előny 6: Megfelelő méretű szárítás túlszárítás nélkül
A szükségesnél erősebb szárítás egy állandó, láthatatlan költség. Minden további foknyi szárazság minden üzemórában pénzbe kerül, és a túlméretezett, hűtés nélküli szárítók külön büntetést jelentenek: több purgáló levegő, több szárítószer, nagyobb szűrők.
A hűtéses szárítás a szárítót a gyár tényleges igényeihez igazítja, és a alacsony harmatpontú szárítást csak azokra a felhasználási pontokra tartalékozza, amelyek valóban szükségesek rá – nem pedig az egész gyártóüzem levegőellátását olyan specifikációra állítja be, amelyre csupán az üzem 5%-a van szükség.
Hol válik a hűtéses szárítás alkalmatlanná
Tisztán látni a korlátozásokat a megfelelő választás része. Egy hűtéses szárító a rossz eszköz akkor, ha:
- A csővezeték fagyos területeken vagy hideg hónapokban kültéren halad át, így a pára a szárító után kondenzálódik vagy befagy.
- Egy folyamat valóban alacsony harmatpontot ír elő, amelyet csak szárítószeres szárítással lehet biztosítani.
- A kompresszorhelyiség annyira meleg vagy piszkos, hogy egy hűtéses szárító túlzott karbantartást vagy jelentős túlméretezést igényelne.
Ezekben az esetekben a megfelelő konfiguráció általában egy hűtéses szárító a fő üzemellátáshoz, valamint ponton-történő szárítás szilikagél-szárítóval azoknál a kevés felhasználónál, akiknek erre szükségük van – nem pedig egy szilikagél-szárító, amely az egész rendszert kondicionálja.
Hogyan lehet gyakorlatban kihasználni ezeket az előnyöket
- A méret meghatározása a tényleges körülmények alapján történjen. Használja a tényleges szabad levegő-beszállítást, a tényleges bemeneti hőmérsékletet és a tényleges nyári környezeti hőmérsékletet – majd adjon hozzá biztonsági tartalékot. A szárító kapacitása csökken, ha a környezeti hőmérséklet emelkedik.
- Illessze a vezérlés típusát a terhelésprofilhoz. Ciklikus, VSD vagy digitális spirális kompresszor változó igény esetén; nem ciklikus kompresszor állandó igény mellett.
- Kezelje a nyomáscsökkenést állandó költségként. Alacsony nyomásveszteségű kialakítások minden működési órában csökkentik a kompresszor teljesítményfelvételét.
- Kezelje megfelelően a kondenzvizet. Egy szárító elpárologtatott nedvességet távolít el; a lefolyók és szeparátorok továbbra is a folyadékot kell eltávolítsák.
- Tartsa meg a szűrést a tervben. A részecskék és az olaj külön szennyező típusok; a szárító csak a vizet távolítja el.
- Szándékosan állítsa be a harmatpont-célt. Szárítsa a levegőt a folyamatának megfelelő osztályra, ne egy megszokott gyakorlat szerint.
GYIK
Elég-e egy hűtött levegőszárító általános gyártóüzemekhez? A legtöbb üzem esetében igen. A hűtött szárítók 39–45 °F (3–7 °C) nyomásharmatpontot biztosítanak, ami megfelel az ISO 8573-1 vízosztály 4–5 követelményeinek, és így alkalmas általános ipari levegőre, fémmegmunkálásra, csomagolásra és nevelt levegős eszközökre.
Mennyi energiát használ egy hűtött szárító? Teljes terhelésnél kb. 0,6–0,8 kW minden 100 scfm-hez – ez kb. a teljes sűrített levegős rendszer teljesítményének 3–4%-a. Részterhelésnél a nem ciklikus kialakítású berendezések elvesztik ezt az energiahatékonysági előnyt; a ciklikus és változó fordulatszámú kialakításúak viszont nagyrészt visszaszerzik.
Miért ne vásároljon egyszerűen a legalacsonyabb harmatponttal rendelkező szárítót? Mert a szárazság energiát igényel. A szükségesnél magasabb tisztaságot minden működési órában fizetni kell, és a túlméretezett, hőmentes szilárgyapotos szárítók a termelési levegőt is elpazarolják purgézás céljából.
A levegő szárítása megszünteti a szűrők és lefolyók szükségességét? Nem. A szárítók, szűrők és lefolyók három különböző szennyeződést távolítanak el: vízgőzt, részecskéket és olajat; a kondenzátumot továbbra is lefolyók és elválasztók segítségével kell eltávolítani.
A lényeg
Egy hűtéses levegőszárító a gyártóüzemben a költséghatékonyság és megbízhatóság miatt érdemli meg helyét, nem pedig műszaki adatokkal való büszkélkedés miatt: nincs purgálási veszteség, alacsony fajlagos teljesítményfelvétel, olyan harmatpont, amely védetté teszi a berendezéseket a gyártóüzem normál körülményei között, és karbantartási igénye szűrőcsere mértékű, nem pedig szervizszerződések szükségességét vonja maga után. Méretezze a tényleges üzemfeltételekhez, válassza a vezérlés típusát a terhelésprofilhoz, és tartsa alacsonyra a nyomásesést.
[CTA helytartó — a cég/termék linkjének beillesztése] A hűtéses szárítók kiválasztása a tényleges levegőigényből, a bemeneti hőmérsékletből és a környezeti feltételekből indul ki. Termékválasztékunk lefed minden légtelenített és vízhűtött egységet, rögzített és változó frekvenciás modelleket, valamint alacsony nyomásveszteségű kialakításokat azokhoz a gyártóhelyekhez, ahol a nyomáscsökkenés állandó költséget jelent. Küldje el nekünk a kompresszoradatait, és mi méretezzük a szárítót az igényeihez.
Források
- Ciklikus hűtéses levegőszárítók – Jelentősek-e a megtakarítások? — Compressed Air Challenge / Air Best Practices (Ron Marshall)
- Mennyibe kerül a szorbens szárítóm? — Pneumatic Tips
- Szorbens szárítók: szeretni vagy elhagyni? — Kaeser Talks Shop
- Szorbens levegőszárítók vs. hűtéses levegőszárítók — Sullair
- Az ISO osztályok megértése a sűrített levegő minőségének értékeléséhez – Atlas Copco
- A levegőminőségi szabványok (ISO 8573-1) – Pneumatech
- Összefoglalás a sűrített levegő energiahasználatáról és az energia-megtakarítási lehetőségekről — ScienceDirect
- Hűtéses levegőszárító — HIROSS termékválaszték
Tartalomjegyzék
- Előny 1: Az energia költsége arányos marad a termeléssel
- Előny 2: Nem vonnak el levegőt a termelésből
- Előny 3: Megbízhatóság, üzemidő és hosszabb szerszámélettartam
- Előny 4: Állandó termékminőség és kevesebb selejt
- Előny 5: Kisebb karbantartási terhelés – és alacsonyabb telepítési költség
- Előny 6: Megfelelő méretű szárítás túlszárítás nélkül
- Hol válik a hűtéses szárítás alkalmatlanná
- Hogyan lehet gyakorlatban kihasználni ezeket az előnyöket
- GYIK
- A lényeg